Visszér a boka alatt
A visszérbetegség a vénák közti kötőszövet gyengesége miatt alakul ki, mely lehet örökletes is, ugyanakkor vannak hajlamosító tényezők is, mint például az álló foglalkozás, vagy a már kialakult szív- és érrendszeri betegség. Sokáig nem okoz panaszt, idővel azonban egyre több tünet jelenik meg.
Előfordulhat például az is, hogy látható vérömleny keletkezik az érintett területen.
Milyen visszér típusokat különböztetünk meg?
A kezeletlen visszér nem csupán esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi következményei is lehetnek. A tágult visszér kedvez a vérrög kialakulásának, mely akár tüdőembóliához is vezethet! Szintén szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma is.
Szerencsére a visszérbetegség eredményesen kezelhető!
Seprűvénák vagy pókvénák hálózatos visszeresség.
A VP-MED Egészségcentrumnál lehetőség van a nyiroködémák, valamint a visszérproblémák teljes körű diagnosztikájára és gondozására, kompressziós kezelésselvalamint modern műtéti megoldásokkal!
A visszerek anatómiája: A visszeres keringés a végtagokon több síkban történik. Az izmokat körülvevő pólyák felett futnak a felületes vénás törzsek. Ebből kettő van, a nagyobb latin neve: vena saphena magna a belbokától fut a lágyékhajlatig, ahol becsatlakozik az izmok között futó mélyvénába.
A súlyosabb tünetek vagy szövődmények a következők:
A kisebbik latin neve: vena saphena parva a külbokától fut a térdhajlatig, ahol ugyancsak a mélyvénába omlik be. A felületes visszereket az un. A felületes visszerek több típusból állnak, vannak törzsvénák vena saphena magna VSMennél általában felületesebben futnak az oldalágak, közvetlenül a bőr alatt található kis visszerek a reticularis vénák, majd szinte a bőrben futó kapillárisok, amelyek normális állapotban nem látszanak, de kitágulva ezekből lesznek a hajszálerek — telangectasia.
Nincs többé visszér!
A hajszálér más néven seprűvéna vagy, az angol szóhasználatból átfordított pókvéna. Ezeknek a visszereknek a visszérből melyik gyógymód hatékonyabb okozzák az arcon látható eres hálózatot.
Itt a kiváltó tényező a napfény illetve visszér a boka alatt direkt környezeti hatások: hideg, meleg váltakozása, erős szél. Néha gyermekkortól látható, gyakran hatalmas anyajegy, amely nem pigmentet, hanem ereket tartalmaz.
Külső aranyér A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve.
Ezeknek az elváltozása nehéz, mivel nem csak a felszínen látható tágult kapillárisokat kell visszér a boka alatt, hanem a mélyben futó, a felületes ereket tápláló ereket is. A visszerek szerepe, a visszérbetegség kialakulása: A visszér véna a szövetektől szállítja vissza a vért a szív felé. A visszérben lévő nyomás általában jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért.
Tünet A visszér visszértágulat tünetei A visszértágulattal rendelkező betegek egy részénél nem jelentkezik semmilyen tünet, teljesen tünetmentesek, leszámítva azt, hogy a visszerek jól látható helyen helyezkednek el, ez zavaró lehet a betegre nézve. Jó esetben csupán kozmetikai szempontból probléma a visszér, de kialakulhatnak egyéb tünetek is, melyek közül a leggyakrabban előforduló a lábakban jelentkező fájdalom, kellemetlen érzés és a lábszár elnehezedése, mely panaszok a nap végére egyre rosszabbak lesznek. Néha bokaduzzanat is kialakulhat.
A visszerekben az áramlást csak részben biztosítja a szívverés, ehhez járul még hozzá a végtagokon az izmok összehúzódása is. Az áramlást a vénákban billentyűk irányítják a szív felé, megakadályozva, hogy a gravitáció miatt visszazuhanhasson.
Sokaknál a visszér fala idővel meggyengül, elveszti rugalmasságát, így a vékony billentyűk nem érnek össze, a vér visszazuhan a visszérben a nyitott billentyűkön keresztül. Ettől nagyobb lesz a nyomás, ezért a visszér fala egyre jobban elvékonyodik, majd kanyargósabbá válik, mint a lelassult folyók.
A folyamat alapja a visszér falának átalakulása. Az egészséges visszér falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak.
A tág visszér fala átalakul, degenerálódik, a simaizom helyett inkább kötőszövet található. Általában a két nagy felületes visszeres törzsnek a kötőszövetes átalakulása, tágulata okozza a visszerességet.
A főtörzs kiszélesedésével, a billentyű károsodásával a visszazuhanó véna áramlása lelassul, a végtagokban reked, ahol megemelkedik a vénás nyomás, ennek következtében nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. Mivel a két visszér főtörzs egy kötőszövetes hüvelyben fut, valamint az oldalágak felületesebben futnak általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható.
A visszérbetegség kialakulásában a meghatározó genetikai tényezőkön túl számos okot találunk: életkor: az életkor előrehaladásával a visszér elveszti rugalmasságát, kevésbé képes a szív felé vezetni a vért. A visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig.
Csak a megvastagodott, kék erek jelezhetik a betegséget?
Ön melyikbe tartozik? Tünetmentes állapot: látható tünet nincs, de a panaszok már utalhatnak keringési zavarra. Seprűvénák és pókvénák megjelenése: a vérhálózat érzékenyebb, néhol már észlelhető apró tágult visszerek. Ödéma is megjelenik a lábon, azaz a láb bedagad, vizenyős lesz.
Mi a visszérbetegség?
Külső tünetek is megjelennek a lábon, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik, és fokozatosan elszíneződik. Világos hegek alakulnak ki a lábon, a bőr enyhén piros és gyulladt. Különböző méretű fekélyek, amelyek nem gyógyulnak.
